„Orando, orando, orando et laborando”- hangzott az énekszó a Nagytemplomban 2020. június 15-én. Ballagó diákjaink meghatódottságtól visszafogott, gyönyörű hangja zengte a Kollégium ősi jelmondatát általános iskolai tanulóként immáron utoljára.
Az adott helyzethez igazodva különlegesen, egy kicsit talán csendesebben, de az esemény nagyságához méltóan engedtük útjára a 8. évfolyam tanulóit.
„Van itt egy gyermek, akinél van öt árpakenyér és két hal, de mi ez ennyi embernek?” János 6.9
A tarisznyában sok apróság, jelképes dolog lapult, hirdetve az igével együtt, hogy a kis dolgok megsokszorozódnak akkor, ha adni tudunk belőle másoknak.
Igazgatónő kedves szavaiban a legfontosabb útravalóul a diákok szívére helyezte, hogy jövőjük a legjobb helyen, azaz Istennél van, és az Ő áldása a legnagyobb ajándék, amit kívánhat nekik.
Áldja meg tehát a mi Istenünk diákjaink életét, és vigyázza további útjukat!
